A temető

Miként a letelepedéssel megkezdődött az élet, úgy vele párhuzamosan jelen volt a halál is. Kishegyesen két zsidó temető volt. Az elsőt a XVIII. század közepe táján létesítették a falu völgyét délről záró magaslat dombján, a Honvéd soron, a mai Simonkovich Rókus utca sarkán, mintegy 4 kh területen. A fotón jól látható a két ház és a hozzájuk tartozó kertrész, melyen egykor elterült a temető.


Akiket elsőként temettek ide, SIMON JAKAB, a falu első boltosa, KRISHÁBER MÁRK, a vízimalom tulajdonosa, MAJER JAKAB, KEBL KRAUSZ és KÖHN BERTALAN kiskereskedők lehettek. Nem sok sír volt, hiszen a faluban mindössze negyven zsidó lakos élt. Száz évvel később felszámolták ezt a temetőt és közvetlenül mellette másikat nyitottak. Így 1856-ban a kamarai uradalom ,,Barátságos Urbéri Egyesség-et” köt a faluval és a római katolikus temető bővítésére 10 hold földet, az izraelita hitfelekezetűeknek 4 kh területet juttatott. Az 1850-es évek végén 77 zsidó élt Hegyesen. A régebbi sírkövekre héberül, a többire már magyarul vésték a szöveget.
Legtöbb zsidó 1900-ban élt Hegyesen, 145 személy.
A második világháború után emlékművet állítottak azon zsidók emlékére, akik a fasizmus áldozatai lettek.


1941-1945
Drága mártírjaink

ÁBRAHÁM DÁVID
BALASSA IMRE és NEJE
GYÖRGY és PÁL fiaik
FARAGO ANDOR
FISCHER M. ARNOLDNÉ
és leánya EDIT
FRANKL LIPOT és fia D. IMRE
GRABINSZKI MOR
KERTÉSZ SÁNDOR és fia IMRE
leánya SÁRI és veje
DR BRUMMER LÁSZLÓ
KRAUS DÁVID
KRISHÁBER GYULA
KATALIN ELLA és MARGIT
KRISHÁBER BETI
MANHEIM MIHÁLYNÉ


A kishegyesi zsidó temetőben elhantoltak névsora


STEIN FRAZINSZKI
MANHEIM EMÁNUEL
WEISZ ROZÁLIA
STEIN IGNÁCZ
FRANKL EDIT
KRISHÁBER EMANUEL
SCHWARC SAROLTA
KRISZHÁBER RÓZSA
MANHEIM MÓR
PILISHER JÓZSEF
KRISHÁBER KATALIN
KRISHÁBER MÁRIA
KRISHÁBER LIPÓT
KRISHÁBER IGNÁCZ
GROSS TERÉZIA
KRISHÁBER LIPÓT
BEZREDELI DÁVID
KRISHÁBER JAKAB
KRISHÁBER JÓZSEF
KRISHÁBER DÁVID
KRISHÁBER ETEL
STERN MÓZES
STERN JÓZSEF
STERN KATALIN
KRAUSZ JÓZSEF
GOLDMANN BERTA
KRISHÁBER TERÉZIA
BRITTER ESZTER
MANNHEM ESZTER
STERN DÁVID
MANNHEM FANNI
BEN ISAC
FISHER ARNOLD
SÁMUEL DOV STERN
GOLDMAN SÁNDOR
AVRAM EJZET
SAREL ESET
KRISHÁBER TERÉZIA
AHRAM MÓZES
FRANKL EDE
GRABINSZKI SÁNDOR
GRABINSZKI REGINA
GRABINSZKI MARGIT
STERN SÁMUEL
GRABINSZKI DÁVID
MANHEIM JÓZSEF
BERGER ETELKA
SCHWARC JOHANNA
PORGESZ JAKAB
GRABINSZKI ESZTER
REJCHENBACH SALAMON
LEJEREV REGINA
BERGER HERMAN
FRANKEL GERSON
KERTÉSZ LUJZA
MANHEIM MIHÁLY
PILLIS SIMON
HERCOG PEPI


Szívszorító látvány volt a falu egykor legrendezettebb temetőjét látni, mert
miután a sírkövek nagy részét a szabadkai székhelyű zsidó hitkösség elszállította,
a terület elhagyatottá vált, és sokáig folyt a vita a terület rendezéséről. A csőszház
és a téglafal leomlott, a sírhantokat és az itthagyott sírköveket benőtte a gaz.
A kishegyesi helyi közösség a kilencvenes években kinyilvánította abbéli kívánságát, hogy megőrizzék a valamikor itt élt zsidó közösség emlékét, majd a hitközség elszállította a még ittmaradt sírköveket is. A helyi közösség a területet rendezte és parkosította.
Ezek az emberek köztünk éltek, ismerték őket déd- és nagyszüleink. A mi emlékeinkben viszont csak elmondások alapján maradnak meg.


Kishegyes zsidó polgárai, akiket a második világháborúban elhurcoltak és haláltáborokban haltak meg

1. ÁBRAHÁM DÁVID, 1944. nov. 30. (1888. 03. 26) Danzig, Danzig melletti Stuthof tábor, 421/1946, 1947. 01. 4.
2. BALASSA IMRE
3. BALASSA IMRÉNÉ, fiaik
4. BALASSA GYÖRGY
5. BALASSA PÁL
6. BRUMMER LÁSZLÓ DR.
7. FARAGÓ ANDOR, 1945. máj. 8. (1902. 02. 5.) 304/1946, 1946. 11. 24. munkatábor Don kanyar
8. FISHER ARNOLDNÉ, PARGES SAROLTA, 1945. máj. 8. (1871. 06. 2. Trencsénbela) 467/1946, 1947. 03. 25., lánya
9. FISHER EDIT, 1945. máj. 8. Auschwitz (1899. 06. 17. Vigda, Galícia) 467/1946, 1947
10. GRABINSZKI MÓR
11. KERTÉSZ SÁNDOR, SIMON 1944. 05. 2. Auschwitz (1891. 02. 15.), KOHN ELIÁS és HEZINGER ROZÁLIA fia, V. p. 56/1947, 1947. 06. 20.
12. KERTÉSZ IMRE, 1945. 05. 8. (1917. 05. 13.), SIMON és STERN LUJZA fia, V. p. 56/1947, 1947. 06. 20.
13. KERTÉSZ SÁRA, BRUMMER LÁSZLÓNÉ
14. KRAUS DÁVID
15. KRISHÁBER GYULA
16. KRISHÁBER KATALIN
17. KRISHÁBER ELLA
18. KRISHÁBER MARGIT
19. KRISHÁBER BETI
20. MANHEIM MIHÁLYNÉ, szül. KRAUS ERZSÉBET, 1944. jún. 20. Auschwitz (1880. 02. 18.), KRAUS DÁVID és STERN ERZSÉBET leánya, V. p. 37/1947, 1947. 06. 18.


Holttá nyilvánítottak

1. FRANKL LIPÓT, 1944. máj. 2. (1921. 03. 27.) Cservenka, 383/1946/5, 1946. 12. 31.
2. FRANKL DÉNES, 1944. okt. 5. (1921. 03. 27.) Cservenka, 383/1946/5, 1946. 12. 31.
3. HIRSFELD MIHÁLY, 1944. okt. 1. Sárvár (1886. 06. 14.), IGNÁC és MANHEIM JULIANNA fia, R263/57, 1958. 02. 22.

A hegyesi zsidókkal kapcsolatos történetek


A Simon-tanya

Kaptam egy tanulságos, ám szomorú történetet a kutatás során. Anyai nagyanyám testvérének a férje mesélt a régmúlt időkről, amikor még ő is gyermek volt.
Történt egy télen, hogy a Simon család két tagja kocsival és lóval elindult a határba. Hó volt, és senki nem gondolta, hogy újra esik. A határban a hármasút felé tartottak, a hó mind magasabb lett, majd a kocsi kerekei sem mozdultak. A lovak megbokrosodtak. Az apa mindent megtett, hogy mentsék magukat, s végül belátta, hogy a természet törvényeivel szemben ember és állat egyaránt tehetetlen. Fiának adta a kabátját, hogy megmenthesse. Befedte őket a fehér hó. A lovak addig próbálkoztak, míg végre kijutottak a hófúvásból. Virradatkor a falubéliek elindultak keresésükre. Az apára, fiához bújva, megfagyva találtak rá. A fiú, a szülői szeretetnek köszönve életben maradt.

Fisher Edit tanulmánya

FISHER EDIT 1899. június 17-én született, mint egyetlen gyermek a családban. Édesapja mindent megtett leánya boldogságáért. Abban az időben már az is nagy port vert a faluban, ha egy fiú nem akarta abbahagyni a tanulást és szülei megengedték neki, hogy gimnáziumba járhasson, de egy lánygyermeket szülei még el is küldenek iskolába, nevezetesen Svájcba, az csodával volt határos. Azt tartották ugyanis a faluban, hogy egy falusi lánynak, a szokásnak megfelelően, elég a főzés, takarítás és a gyereknevelés tudományát elsajátítani. A kötelező hat osztály elvégzése után Editet szülei Svájcban neveltették, és jóhírű iskolákba járatták. Amikor visszatért, férjhezadása nem sikerült, mert a helybeliek úgy vélekedtek, minek egy lánynak a sok iskola, főzni pedig nem tud. Édesapja felháborodásában azt találta mondani, hogy Hegyesen minden trampli megtanul főzni, a Svájcban tanult lánya is majd megtanul. Ez aztán szállóigévé vált az idősek körében: „Hegyesen minden trampli megtanul főzni.”

Kertész Imre szerelme

KERTÉSZ SIMON és STERN LUJZA fia, IMRE (szül. 1917. május 13.) és egy katolikus neveltetésű hegyesi lány között, akit nem neveznék meg, mert gyermekei és már unokái is vannak, szerelem szövődött. Azonban két külön világ volt ez. Imre 24 éves volt, amikor kitört a második világháború, s 1945. május 8-án a Don kanyarba vitték.

Forrás: Id.Dr. Virág Gábor

Adományozó: Csőke Márk - id.dr.Virág Gábor

Címkék: Temetkezési szertartások Temetők Kishegyes

Gyűjtő: Tóth Árpád

Szerzői jogok: Az oldalon megjelenő tartalom szerzői jogi védelem alatt áll! A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda és/vagy az alkotó beleegyezésével történhet! Kérjük, a szerzői jogok tisztázása miatt keresse fel a tartalomgazdát és/vagy az alkotót. Kérdéses esetben keresse fel az üzemeltetőt.