A Krisháber-vízimalom története
A XIX. század elején, a tízes években épült az egyetlen vízimalmunk. KRISHÁBER MÁRK építtette. Malomgáttal elzárta az akkor még szabályozatlan Bács-ért (ma Krivaja), ami többször elöntötte a réten lekaszált szénat, ezért állandó vita tárgya volt a malom. A panaszokat az akkori hatóság le is jegyezte:


,,Extractus Protocolli
Generalis Congregationem ICottus Batsiensis
18a Octobris 1819 Zomborini celebrata
(Jegyzőkönyvi kivonat)
2844 ad 2079 Hegyesi Helység több lakossainak azon kérelmökre, mellyben helybéli zsidó Krizábel Márk által fel állított Vízimalmot, víz áradásának el mellőzése végett onnét más helyre által tettetni kérik bé hozván All Szolga Biró Latinovits Sándor úr e tárgyban meg-hagyott tiszti szemlélésről szólló hivatalos Tudósítát  mellyből minthogy a végre tudósítást tévő All Szolga Bíró Úrnak meg-hagyatik, hogy a tárgyalt malmok tulajdonosát a Helység Elöljárói Által néki tett két rendbeli ajánlások közül egyikének el-fogadására, a malom el rontásának fenyítékje alatt hathatóssan szorítsa.”
A ,,malom el rontására” nem került sor, mivel a panaszok tovább sorakoztak:
,,Alábbi írottak ezen Irásunk által Bizonyságot teszünk; Hogy e folyó 1823-dik Esztendei Junius Hónapnak 24dik napján Krishaber Márk Hegyesi zsidónak Kérésére az idevaló Posta Mester Drazsnyáky János úr kaszálójára ki-menvén, azon kaszálón semme olly károkat nem tapasztaltunk sem Észre nem vettünk, amellyeket Krishaber Márk Malma által fent tartott Víz okozott volna annyival is inkább, mintsem az Ároknak felső Része. Mellyrül is adjuk ezen Bizonyságtévő Levelünket Nevünk aláírásával, és Helységünknek szokott élő Petsétyével meg erősítve.

Költ Hegyesen 28a Juny 1823 Győry Jósef Bíro Tóth Mátyás öreg
Szügyi Mátyás
Németh János Esküttek.”

,,Hogy Karna János Hegyesi 1 ½ Helyes Gazda hozzám jővén ezen panaszolkodott, hogy a kaszálójában renden lévő Szénáját a Víznek föll tartása miatt kétszer tovább kelletett hordani, és mégis utoljára legalább 2 Szekérre való Szénát el vesztett alább írt ezennel bizonyítom. Ezen esetet mivel a Markus Krizábel, a Tettes Uraság Széke végzése ellen másoknak károkkal a vizet föll tartotta én a Tettes Gregus Tamás úrnak mint Uraság Széke Prosessének írásul be jelentettem.
Hegyes 15. szept 1823
Nagy Ignátz
Számtartó”

A vízimalmot mégsem bontották le, s az 1828-as országos összeíráskor KRISHÁBER MÁRK tulajdonában volt. Egy magángyűjteményben levő feljegyzésben a hegyesi csatával kapcsolatban a következő olvasható:
,,2-szor kiszaladtunk 1849-ben, [V. G.] Június 13dikán a vasas németek elül a németek ágyúztak a vízi malomnál lévő hegyrül a magyarok ágyúztak: 6 ágyúval a Cziráky szélmalmátul a falun keresztül:”
Egy 1857-ből való birtoklevélen nincs feltüntetve a vízimalom, viszont KRISHÁBER DÁVID tulajdonában van egy malom.
Egy 1883-as dokumentum pontosan leírja a hegyesi és bajsai vízimalmokat:
,,2.) a Hegyesi malomnál két kerék van alkalmazva, egy nyíltzúgóval melynek nyílása 2 méter,  ennek küszöbbe és a malom csatorna küszöbb közötti különbség 44 ctm;  az egyik csatorna szélessége 86 ctm; a másik pedig 1.1 méter; a közös csatorna pedig 2.25 méter,  a teljes járathoz szükséges vízoszlop magassága a közös csatornába 70 ctm,  a vizsgálat alkalmával találtatott 64 ctm, a malom feletti és alatti víz külömbség a szemle alkalmával 0.863 méter volt, a víz mélysége a malom felett 85 ctm, a malom alatt 84 ctm.
Ezek után, ugyancsak nevezett szakközeg által a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján , felemlíttetik még, hogy a nevezett malmok egyikére nézve sem létezik libelationális fixpont, vagy úgy nevezett őrkaró, melynek segélyével a szabad zúgó fenekének vagy a malom gát korona magasságának – és illetőleg a maximális mérvben felduzzasztható víz felszín vonalának állandósága biztosíthatónak a vagy kellően ellenőrizhetőnek lenne tekinthető...”
A fenti jelentést a Krivaja szabályozása előtt, 1883. november 9-én írták a célból, hogy ,,a tekintetes alispáni hivatal a kultur mérnökséget felhívná, hogy figyelemmel a Bácsér szabályozására vonatkozólag általa kidolgozott tervezetre, a nevezett vízéren létező malmok további okszerű fennálhatására nézve, egy műszaki előirányzatot dolgozzon ki...”





A zúgó
A malom további sorsa

Az 1900-as években átvette a malmot a Csernus család.
A 20-30-as években a malom leégett, de a falu polgárainak összefogásával újraépítették. Az államosítás korában a malom gépházrészét elvették és darálóként használta a szövetkezet. A lakórészt meghagyták a tulajdonosnak. Később, amikor már nem vették igénybe, szétszedték.



Az egykori vízimalom, amely festői környezetben állt a százéves fák között. mára az enyészet martaléka lett


Még megvannak a régi fehér ajtók, hallani, amint a zúgóba csobog a víz, elképzelhető, amint a malomkerekek meghajtják a köveket
Forrás: Id.Dr Virág Gábor

Adományozó: Csőke Márk - id.dr.Virág Gábor

Címkék: Kishegyes Krivaja Malom

Gyűjtő: Tóth Árpád

Szerzői jogok: Az oldalon megjelenő tartalom szerzői jogi védelem alatt áll! A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda és/vagy az alkotó beleegyezésével történhet! Kérjük, a szerzői jogok tisztázása miatt keresse fel a tartalomgazdát és/vagy az alkotót. Kérdéses esetben keresse fel az üzemeltetőt.