Tóth Dénes Arimon engedélyével:

MESÉL A KÉP ~ Ismét megosztok Kishegyes múltjából egy képet. Egy közösség, arcok, rég elfeledett személyek. Egyszerű képnek tűnik, pedig kötetnyi könyvre való történetet, eseményeket zár magában. Az idő múlásával azonban ezek a valaha oly létező dolgok, szép csendesen a múltba vésznek. Valamit mentsünk meg a MÁNAK és a jövő nemzedéknek. Hogy kiket ábrázol ez a kép, azt nehéz nekem kibogozni. Édesapám még 1989-ben távozott az élők sorából. Ő volt az aki erről a képről nekem mesélt, de az évek múlásával az emlékek mind halványabbak kezdenek lenni. Most leírom mit is tudok erről a képről, de ha TI tudtok kiegészíteni, vagy felismertek a képen láthatókból valamelyik déd- vagy nagyapátokat, kérlek benneteket, nyugodtan egészítsetek ki.
~ Amint látható Lénárd fényképész gondosan ráírta milyen alkalomból is készült ez a csoportkép. Óvatosan! A kép megtévesztő. Ugyanis édesapám 1913-ban született és ez a kép 1938-ban készült. Tehát apám ekkor 25 éves volt, de a képen legalább 35-40 évesnek látszik. Ő középen a fekvő fehér ballonos férfi mögött látható. Ott van még Péter öccse (Topolyán, Szegeden és Zirczben vannak gyerekei), Tamás testvére (akinek a lánya Németországban él). Most pedig (emlékezetből) sorolom kik láthatók még a képen: Papp Zoli édesapja, Faragó Matyi bácsi; Maráz Erzsi édesapja, Sípos Imre hentes édesapja, Sípos-Komáromi Ágnes édesapja, Kovács Elvira és Karcsi édesapja. Azután már csak bizonytalanul tudok neveket mondani: A Bábi vendéglő tulajdonosa, Horváth cipész, azután Zelenka, Benkó, Kiss, Tóth, Juhász és Fabó. Ennyire emlékszek. Tessék szemezgetni, hátha valaki elődjében felfedezi önmaga vonásait. Ennyit a képen láthatókról. Most jön az érdekesebb, mi több rejtélyesebb része. …. Tudjuk, 1919-ig Európában nem voltak határőrök, sem kijelölt határátkelők. Mikor felszabdalták Magyarhont, attól kezdve kötelezővé tették a határátjárókat Európaszerte (vajon miért?). Vajdaság Szerbia része lett. Én először látva ezt a képet, igencsak meglepődtem. De menjünk sorjába. A kép (állítólag) a volt Tűzoltó otthon udvarán készült, ami még akkor nem biztos, hogy Tűzoltó Otthon volt. A Lénárd fényképész készítette, akinek a fotó helyisége ott volt ahol most a Parókiának szemben a Lakatos Imre bácsi lapos háza van (ha még létezik). Ott egy nagy sárga német ház volt. Mikor én aprócska gyermek voltam, akkor már mind virágüzlet működött. (Sok lépcsőn kellett felmenni) Arra is emlékszek, a Lénárd Gizella volt a virágkötész (aki később a Győri Béla bácsi felesége lett) Ha jól tudom az ő testvére volt vályogvető a későbbi téglagyárnál (ott is laktak).A Laci, Culi, Zoli, Karcsi (öt testvér volt) voltak a gyerekei. Laci velem járt iskolába. A Lénárd fényképészt azután felváltotta a Jáni és a Burján fényképész. (A Maronka Anna csak ezek után következett). Nos, ennyit róluk, és vissza a Vasparipásokhoz.
~ Még 1934-ben Sándor király belgrádi temetésére (Marseillesben merénylet áldozata lett) a hegyesi „vasparipás” csoport megszervezte, hogy kerékpáron fognak elmenni. Itt azután valami bökkenő volt (később rájöttem az okra) és édesapám egy csoporttal vonaton ment fel Belgrádba a temetésre. Édesapám elmondása szerint az nem is temetés volt, hanem egy fantasztikus, pazar virágfesztivál és felvonulási parádé.. Miért nem mehettek kerékpárral? Mert már fel volt túrva az út. Ugyanis a Kis Belgrádtól, Szent Tamásig terjedő betonutat 1935-ben építették. És itt jön a gubanc. Ha valaki tudja a Rejtély Titkát, hát írja meg. A beton út megépítét egy Budapesti útépítő vállalat végezte.. El nem tudom képzelni hogyan működtek a dolgok, de az út említett részének kivitelezési felügyeletével egy topolyai nagybirtokos volt megbízva. Fratricsnak hívták. Volt szerencsém az unokájával az út építésének körülményeiről elbeszélgetni. Mesélte, 1935-ben felgyorsították a munkálatokat és a tél beálltáig Szent Tamásig készen kellett lenni az útnak. Meg kell hagyni nagyon alapos munkát végeztek. Egy Dudás nevű kisbirtokos, valahol Topolya és Kishegyes között félúton volt a tanyája , fülest kapott arról, hogy késő őszig elhúzódnak a munkák. Felvásárolta a környék összes kukoricaszárát. Egész szárkúp erdő volt a szállása környékén. Azután beköszöntött a hideg ősz, és a friss betont le kellett takarni. Őtőle vették meg (ötszörös áron) az összes szárat, hogy lefedjék a friss betonutat. Bizony, ebben az évben ünnepelhetnénk a 80. születésnapját a hegyesi betonútnak. Ékes bizonyíték, mennyire szereti Kishegyest Vajdaság. Mindenhol húztak aszfaltot a beton útra, csupán a Topolya – Hegyes rész maradt ki.
~ A másik talány számomra a DÁTUM a képen. Édesanyán 1919-ben született és mesélte, Hegyesen egy idős szerb tanítónéni „tanította” (?) az összevont egyetlen osztályt (elsőtől-negyedikig).Csak ciril betűkkel volt szabad írni és a gyerekek egy kukkot nem értettek az előadásokból. Anyukám még idős korában is keverte a ciril és latin betűket. Ezért nem értem, honnan az a nagy szabadság 1938-ban, hogy szabadon és szervezetten induljanak el egy vajdasági magyar faluból a Budapesti Római Katolikus Kongresszusra, az immár három éve megépült nemzetközi betonúton. Azt hiszem még a korosabbak jól emlékszenek az út mindkét szélét szegélyező, kb. 30-50 méter távolságra elhelyezkedő magas vaskos kőoszlopokra. Mikor már felgyorsult az autóforgalom, bizony nagyon sok ember halálát okozták ezek az oszlopok. Azután szinte észrevétlenül eltűnt az a sok ezer kőoszlop, csakúgy mind a magyarság.Hiszen mi is egy ÚT peremén vagyunk, ahol most csak akadályt jelentünk a „gyorshajtóknak”.
~ Végül, dicséretére váljon az akkori lelkiismeretes útépítőknek, hogy még ma is bírja a terhet, a 30-40 tonnás tehergépjárművek aszfalt süllyesztő terhét is.
Talán majd egyszer az út szélén ott fog díszelegni egy emléktábla, melyen ez a szöveg lesz látható: „1938 MÁJUSÁBAN EZEN A BETON ÚTON KERÉKPÁROZTAK FEL BUDAPESTRE A KISHEGYESI VASPARIPÁS EGYLET TAGJAI. AZ ÚT KÉSZÜLT 1935-BEN.”

Készült: 1938. május

Adományozó: Tóth Dénes Arimon

Címkék: Templom Utazások Csoportképek

Gyűjtő: Csernik Márton

Szerzői jogok: Az oldalon megjelenő tartalom szerzői jogi védelem alatt áll! A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda és/vagy az alkotó beleegyezésével történhet! Kérjük, a szerzői jogok tisztázása miatt keresse fel a tartalomgazdát és/vagy az alkotót. Kérdéses esetben keresse fel az üzemeltetőt.